"Megfelelő neveléssel az ember lehet a kutya legjobb barátja!"
...barátként születik meg; szemei még kis sem nyíltak, de már bízik bennünk: valójában már születése elött elkötelezte magát nekünk."
Ő a barátod, a társad, a védelmeződ, a kutyád. Te vagy az élete, a szerelme, az egyetlen akire hallgat. Ő a tiéd, hűséges és őszinte szíve utolsó dobbanásáig. Kötelességed kiérdemelni ezt az odaadást.
Magunkénak tudni egy kis lényt, méltónak lenni a szeretetére, a kezünkben tartva érezni szíve minden dobbanását, élvezni bizalmát, s végül megérteni hogy összetartozunk. Ez igazi örömöt jelent az életben. A magányosság végét!
Ők (mármint a kutyák) arra ösztönöznek minket, hogy emlékezzünk a gyermeki énünkre, és ne higgyük, hogy túl kell nőnünk az élet örömein. Táncolhatunk a tengerparton, mit sem törődve azzal, hogy vizes lesz a ruhánk, vagy maszatos az arcunk. Foroghatunk a csillagok alatt, egy teliholdas éjszakán, dalolhatunk az utcán, válaszolhatunk mosollyal a durvaságra, és megölelhetünk egy idegent.